Jemma Hawkins I like parties, and you are my new bestfriend
✞hozzászólások száma : 27 ✞belépésem : 2014. Aug. 21.
Tárgy: Re: Abigail Peterson Vas. Aug. 31, 2014 2:29 am
Elfogadva!
Kedves Abby! Először is, üdvözöllek nálunk! Az anyukák már csak ilyenek. Képesek a bolhából elefántot csinálni. Nagy mázlid van apukáddal, az egyszer biztos. Tetszik a jellemed, és nem is akarlak feltartani... foglald le a pb-det, aztán mehetsz játszani!
Vendég Vendég
Tárgy: Abigail Peterson Vas. Aug. 31, 2014 2:03 am
Testvérem nincs, egyke gyerek vagyok. A szüleimmel jó a viszonyom, bár anyámmal annyira nem, mert ő a szigorúbb szülő és néha egy kész sárkány tud lenni. Apámat jobban bírom, ő lazább és ha anya felhúzza magát általában ő az, aki lecsillapítja.
Hol is kezdjem el? Talán a bemutatkozásnak. Abigail Peterson-nak hívnak, de nem kedvelem a keresztnevem, amit anyámtól kaptam, ezért általában a becenevemen mutatkozok be, ami Abby (ha hivatalos dologról van szó akkor persze Abigailt mondok). Ami a külsőmet illeti átlagos a magasságom, vékony, de formás testem van (nem vagyok egy elől deszka hátul léc csaj). A hajam barna, úgy a hátam közepéig ér, a szemeim világoskék, kissé szürkés. Divatos, testhezálló ruhákat szeretek viselni. A magassarkút nem vetem meg, de ha nem buliba megyek legtöbbször csak sima cipő van rajtam, jobb az időben félcipő, télen bokacsizmát hordok. Folytassuk a belsőmmel. Egyesek szerint meglátszik rajtam, hogy egyke vagyok és a családom gazdag, de szerintem annyira nem. Alapból barátságos vagyok, de ha valaki felidegesít nem hagyom magam, nem vagyok gyáva, ha arról van szó bátor vagyok. Talán nem látszik rajtam, de jól tudok hallgatni, így ha a barátaimnak gondjai vannak tudják, hogy az én vállamon kisírhatják magukat. Azt mondják van humorom és nem tartom kizártnak, hogy igazukat van. Nem vagyok az a fajta, aki egyből elítél mindenkit, persze meg van a véleményem az illetőről, de igyekszek nem az első benyomás alapján elítélni senkit, mert az elég csalóka tud lenni. Makacs vagyok, de ehhez kitartás is társul így ez inkább előnyömre, mint hátrányomra szokott válni. Kissé hanyag vagyok, legalábbis a szobámban van, hogy rendetlenség uralkodik, de gyorsan tudok rendet varázsolni. Nem vagyok túl féltékeny típus. Hűségesnek vallom magam, bár néha lefekszem másokkal, azonban az csak szex, nem jelent semmit, ennyit a barátomnak is elnézek. Szeretek bulizni, van, hogy berúgok, vagy elszívok egy-két füves cigit, viszont ettől még nem vagyok se alkesz, se drogos. Biszex vagyok, ám a pasik valamivel jobban vonzanak. Előfordul, hogy elszökök otthonról, nem fogadok szót, vagy vitatkozok a szüleimmel, de nem én tehetek róla, hogy nem értik meg, hogy fiatal vagyok és élvezni akarom az életet amíg lehet, elvégre egyszer élünk.
user neve: Klaudia;; 17;; kb. 3 éve szerepezem;; multim itt nincs
Idegesen turkálok a szekrényemben és keresek olyan ruhát, amit felhúzhatok. Végük kiszedek egy fehér ujjatlan blúzt, ami kis belátást enged és egy fekete csőfarmert. Sietve felkapom őket, a lábamra fekete magassarkút kerül, egyik karomra egy fehér órát, a másikra egy fekete-fehér karkötőt húzok. Gyorsan kivasalom a hajam és megcsinálom a sminkem. - Abigail azonnal engedj be! - szól be a szobába anyám és a hangján hallom, hogy dühös, meg abból, ahogy az ajtót verem. Azt lesheti, hogy mikor fogom megtenni, mivel tuti csak azt adná elő, hogy nem enged el a jegyeim miatt és így tovább. Még jó, hogy a szobám kulccsal zárható és egy kis láncos zár is véd, ráadásul külön fürdőszobám is van, amit szintén be lehet zárni és nincs másik bejárata, csak az én szobámból lehet bejutni. Anyámék csinálták meg még ilyenre a szobámat kiskoromban, mert úgy gondolták így jobb lesz nekem, de szerintem már bánják a dolgot. Nem érdekelnek. Nem tudom anyám hogy tud ilyen szigorú lenni, apám bezzeg nem fújja fel ennyire a dolgokat, mint ő. Ráadásul miért hív mindig Abigailnak? Oké, tudom a nagyi tiszteletére lett ez a nevem, de attól még fura név és nem szeretem. - Majd ha hülye leszek és a nevem Abby, jó lenne ha végre megjegyeznéd. - közlöm vele viszonylag nyugodtan, bár kicsit felidegesített. Nyakamba akasztok egy ezüst nyakláncot, fekete szív dísszel, amin egy apró lakat van, mellette pedig egy pici kulcs lóg. - Nem mondom többször, ha nem engedsz be bajok lesznek. - fenyeget, de tudom, hogy nem gondolja olyan komolyan, meg apám úgy se hagyná. Őt sokkal jobban kedvelem, ő megértőbb. Vele alig veszekszünk és a kiskutyus tekintettemmel szinte bármit el tudok érni nála. A szemeimet forgatom és berakom a pici szürke fülbevalóimat. - Persze és gondolod apa majd ezt hagyja? - kérdezem meg, de nem érdekel a válasza. Az ajtóra se nézek, helyette inkább befújom magam egy parfümmel. Előkeresem a fehér ridikülöm, amiben belerakom a mobilom, egy kis sminkcuccot, pár zsepit, egy csomag óvszert meg a kulcsaim. - Azt hiszed bármit megúszhatsz, mert apád megvéd? - hallom sikerült meg jobban felhúznom, viszont kicsit sem érdekel. Felhúzom a bőrdzsekim, vállamra kapom a táskám és már nyitom is ki az ablakot. - Nem hiszem, tudom. - és már mászok is ki az ablakon, amit szerencsére elszúrték és kívülről lehet bezárni, ennek ilyenkor nagy hasznát veszem. Becsukom magam után és miután bezártam elrakom a kulcsom. Mázli, hogy az ablakom az utcára néz és nem az emeleten van, hanem a földszinten. Fél füllel még hallom, ahogy apa kiosztja anyát és ez zene füleimnek, mert tudom, hogy az ilyen vitákat apa nyeri. Fütyörészve indulok el a bárba, ahol tudom, hogy a barátaim már várnak rám.
Kezdőlap 
Vas. Szept. 28, 2014 7:03 am by 
